A Gosztonyi-kúria
A Fő utcától beljebb, három XX. század eleji urasági lak mellett áll az 1790 körül épült, késő barokk stílusú Gosztonyi-kúria.
„A Gosztonyi kúria egy régi és egy újabb részből áll. Ez utóbbit az I., illetve a II. világháború között építette a család. A kúria kertjében 3 sír van. A falu ezt az »urak temetőjének« nevezi. A falubéliek még most is emlegetik Gosztonyi Miklóst, aki a hartyáni kúria kertjében van eltemetve. Halála után az uradalom vezetését Váchartyánból Gosztonyi János vette át. A váchartyáni Gosztonyiaknak 3 gyermekük volt: János, »Timi« és Mária. »Timiről« a lovaglást emlegetik. A család a földek államosítása után Vácra költözött. A két lány Dr. Evva Ferenc [1920-2011] szerint a váci református templomba jár. Evváéknak Pencen volt birtokuk. Úgy látszik a régi családok ismerik egymást. Mivel a család nem volt katolikus, ezért a Kisnémedi templomban semmiféle emléket nem találunk tőlük.
1945. előtt a faluban két zsidó család volt. A szülők a koncentrációs táborokban vesztették életüket, gyermekeik azonban életben vannak. Jelenleg Pesten élnek. Mindketten boltosok voltak. Az egyik már a háború előtt tönkrement… A két család ittlétéhez tartozik a zsidó temető, mely ma is meg van, a mostani temető sarkában. Az öregek emlékeznek még a zsidó temetésen szokásos perselyezésre, melyet »lélekmegváltás« néven emlegetnek. A pesti utódok most is kijárnak elhunytjaikhoz.”
Varga Lajos, 1991. április 14., Historia Domus
Gosztonyi Miklós (1864-1944)
„Gosztonyi Miklós volt itt a földesúr annak idején, aki agglegény volt. Nagyon szerette a gyerekeket, sokszor látogatott el az óvodába és vitt a gyerekeknek medvecukrot vagy cipőfűzőt és osztogatta a gyerekeknek. Szerettük az öreget, nagyon rendes volt. A cselédséggel is nagyon jól bánt. A parasztoknak nem volt villany meg semmi, de a cselédeknek igen.
Megkapták a fejadagot, a búzát ahányan voltak a családba és őröltek, kaptak 1 hold földet, amiből gazdálkodhattak, hízót, állatokat tarthattak. Szóval itt a cselédek urak voltak. Tűzifát is kaptak. Az öreg Miló, mert mi így hívtuk őt nagyon rendes ember volt.”
Puskásné Krecsik Márta emlékei, 2014.
A kisnémedi katolikus templom
A török uralom alatt Kisnémedi lakossága református vallású. 1700-ban a váci püspök jelentése szerint már ismét katolikus plébános szolgál a település templomában.
Pásztor Pál tanulmányában elsősorban a török időket elemzi, és néhány mondat erejéig foglalkozik a 20. századdal.
Varga Lajos: A Váci Egyházmegye történeti földrajza (Készült Sándor Frigyes középkori templomokról írott kéziratának felhasználásával / Varga Lajos … Kiadó neve: Váci Egyházmegyei Hatóság, Vác. Megjelenés éve: 1997) című munkája más körülmények között, jó harminc évvel később született.
Ősi temploma a XV. században épült, és Chobot [Ferenc] szerint 1605-ben már a kálvinisták kezében van, akiknek ekkor már saját prédikátoruk is volt, de Pongrácz Informatiojában is „Felsőnemegy” kálvinista hely. 1700-ban is van még kálvinista lelkész a faluban, de ő már nem használja a templomot, hanem valamelyik házban „papol”, s a templomban katolikus plébános működik, aki azonban nem helyben lakott, hanem a szomszédos Püspökszilágyon, ahol már 1700 körül volt plébános. Ezt a XV. században épült templomot 1709-ben a váci káptalan renováltatja, és 1715-ben felszentelik. Így Földváry [László] azon állítása, hogy a templomot a Rákóczi-féle szabadságharc után vették el a reformátusoktól, kiegészítésre szorul: a templomot már a század elején a katolikusok használták, majd 1711. után a prédikátort is távozásra kényszeríttették.
Az Acta Cassae Parochorumban 1734-1736-ban ez áll: Kisnémedi Püspökszilágy filiája. Jó állapotban lévő temploma van, csak a temető kerítése hiányzik. Felszerelése egy réz kelyhen és aranyozott ciboriumon kívül nincs. Az 1774. évi összeírás szerint kb. 50 éve (azaz 1724 körül) a váci káptalan, mint akkori földesura, megnagyobbítatta, de a lakosság szaporodása folytán ismét bővítésre szorult volna, ám hogy ez a nagyobbítás megtörtént-e, nem tudjuk, mert a templom a XX. század elején mindenestül leégett. Bár a múlt században többen is készítettek terveket a templom bővítéséhez, a tűz után Sai-Halász tervei szerint új csúcsíves templomot építettek, azonban ezt csak a II. világháború után tudták befejezni. Az alapkövet 1937. április 13-án rakták le. Az építkezés kilenc évig tartott. A templom felszentelésére 1946. június 23-án került sor, amelyet ünnepélyes keretek között dr. Pétery József megyéspüspök (1942–67) úr végzett.
Hosszú időn keresztül Püspökszilágy filiája volt. 1946-tól 1951-ig kihelyezett lelkészség, majd plébánia lett. Historia Domusa 1958-ban kezdődik. Pásztor Pál, a község plébánosa megírta Kisnémedi történetét, s arra a megállapításra jutott, hogy az 1332-1337. évi pápai tizedjegyzékben szereplő „neugradi” főesperesség „Niveg” plébániája (ellentétben Chobottal és Félegyházyzal) Kisnémedi lett volna, s ezek szerint valóban feltehető, hogy plébániája már az Árpád-korban létezett.
A templom titulusa: Magyarok Nagyasszonya. A templomnak 1637-ből származó ezüst ciboriuma van.
Megjegyzés: A XV. Században épült templom alaprajza Dummer Emmanuel 1800. évi bővítési rajzán van megörökítve. A kicsiny, egyszakaszos hajóhoz ugyanolyan széles nyolcszög három oldalával záruló szentély járul, a hajó két oldalán 2-2 ablak van. A négyszegletes sekrestye a szentély baloldalán van, s ebből nyílik a szószék-feljáró. Mérete: kb. 17 x 6,6 m lehetett.
A hely történetének megírását nehezíti, hogy Pest megyében van egy másik Némedi is, ma Alsónémedi néven.
„Az 1943-as schematismus egyházi névtár szerint az egyházközségnek elemi iskolája volt. Ez valószínűleg azonos a templomnál lévő úgynevezett Kornis-iskolával. Amikor nem volt templom, a szentmisét is itt tartották. A népi építészet szinte teljesen eltűnt a faluból.”
A templom tervezése
Sai-Halász Antal építészmérnök leírása a Kisnémediben építendő római katolikus templom tervéhez:
„ A templom megtervezésénél fő szempont az olcsóságot vettem figyelembe. A rendelkezésre álló aránylag kis összeg és az a tény, hogy a templomban 500 hívő elhelyezéséről kell gondoskodni, arra késztettek, hogy az esztétikai kívánalmakat az egyszerűségnek a monumentalitásával oldjam meg.
Az esztétikai megjelenés és az olcsóság együttes szemmel tartása eredményezte a templom hosszú, keskeny, magas alakját, ezáltal lényeges megtakarítást érhetünk el a födém, a tetőszék és fedés terén, míg a több falazat nem jelent nagy költségeket, mert a helyszínen lévő kőanyagból aránylag olcsón lehet előállítani.
Egy további tényező, amelyik a templom magas alakját kívánatossá tette az, hogy a templom a község közepén centrálisan nyerve elhelyezést ugyan, de épületektől körül véve és ezért is kell, hogy hivatásánál fogva a szomszédos épületek fölé magasan kiemeljék.
A templomot toronnyal terveztem azzal azonban, hogy egyelőre torony nélkül épülne (mint az, az egyik rajzon látható) és a tornyot majd egy későbbi időpontban építenék a szentély fölé.
A falak vastagságánál már most figyelembe vettem a későbbi felépítendő tornyot, úgyhogy az minden nehézség, és a templombelső kiképzésének megbolygatása nélkül lesz felépíthető. A torony felépítésekor a sekrestyével szemben lévő helyiségben készülne lépcső, amelyen a toronyba mehetünk.
A templom megvilágításához ólom üvegezésű festett ablakokat terveztem. Ezen ablakok festésére szintén későbbi időpontban kerülne sor, és jelenleg csak színes üvegekkel készülnének. Az üvegek színes volta teszi indokolttá a nagyméretű ablakokat. Ezeknek színezése úgy készülne, hogy a bejárathoz közelebb eső ablakok világosabbra volnának színezve (kevesebb ólom és kék szín, több sárga szín, stb.) és a szentély felé fokozatosan sötétebbre, míg a szentélynél lévő magasan elhelyezett két ablak színezése volna a legvilágosabb. Éppúgy a miséző pap, mint a hívők hátulról kapnák az erősebb megvilágítást. A templom igazi megvilágítása a földszinti és az emeleti alaprajzok összevetéséből tűnik ki, mert a szentélynél és a kórusnál lévő ablakok magasabban vannak elhelyezve és ezért a földszinti alaprajzon nincsenek feltűntetve, és úgy tűnik, mintha nem volnának megvilágítva. Ez a kórusra vezető lépcsőre is vonatkozik.
A templom elhelyezését úgy oldottam meg, hogy a szentély kelet felé legyen és főbejárata arról az útról nyíljék, amelyet majd későbbi időpontban fognak a község két főutcája között nyitni. A jelenlegi iskola melletti bejáratról a templomot oldalról közelítenénk meg, és a templom főbejáratánál lévő tornácszerű porticus
[oszlopcsarnok]oldallépcsőjét használnánk.
A mellékelt tervek csupán vázlatok és az oltárkép is csak vázlatszerűen van jelezve míg a valóságban a község védőszentjének a képe lenne megfestendő. A pillérfők, valamint a belső díszítésének (igen kevés van) gótikus alapformából kiinduló modern felfogású leegyszerűsített formájúak lennének, és így külön magyarázatot nem kívánnak azzal azonban, hogy mérsékelten modern felfogásban és egy egyszerűség keresésének keretében a monumentalitásra való törekvésben nyernének megoldást.”
A tervező mellékelte a költségvetést, amely nem tartalmazta torony építésének költségét. Annak megépítését külön tűntette fel.
A templom kazettás mennyezete és oltárképe
A templomnak fakazettás mennyezete van. Erről a dunabogdányi Schwartz Rezső okleveles faszobrász-restaurátor művész, aki a felújítást végezte 2001-ben, a következőket írja: „A kisnémedi RK. templom famennyezete a katolikus templomoknál igen ritka, rendkívül értékes építészeti eleme. Előképe a XVIII. századi, inkább protestáns templomainkban előforduló festett kazettás mennyezet. Ez a műalkotás […] talán a legkésőbbi darabja ennek a műfajnak. Vállalja elődeinek a népművészeti formavilágát, a barokk világképet, és a keresztény ikonográfia [képtartalmak tudománya] jelképrendszerét.”
Dr. Varga Lajos Kisnémedi plébánia kormányzója a Historia Domusban a következőket írja 1991. április 14-én: „Mostani templom a régi falu közepén van. Templomának régi emléke egy ciborium. Ennek talpa hatkaréjú. Rajta a következő felirat olvasható: RDS IOANNES VLAHOVITZ F: F: DEO ET B.V. MARIAE AD LAUDEM; ANNO 1637. Szerintem a ciborium nem ezüstből, hanem rézből van és aranyozva volt. Méretei: Magassága 26 cm. Kupájának átmérője 9 cm…
…A szentély falára festett Magyarok Nagyasszonya képet Takács István festette, a Fitos család költségén. Ezért az oltárképen, akkor még a Fitos család két ifjú tagja is rajta van…
…Sajnos a legutóbbi templomrenováláskor az andezitkövet bevakolták, így a templom jellegét veszítette.”
A katolikus templom Harangjai
Kicsi: 1922 áprilisában a kisebbik harang megrepedt, helyette Szlezák László budapesti harangöntő egy új, 43.6. kg-os harangot öntött. Két régi kis harang adta az alapanyagot. Felirat: Kisnémedi 1922. öntötte: Szlezák László Harangöntő mester Budapest. Magyarország Nagyasszonya Könyörögj érettünk. (Relief: Mária a kis Jézussal.)
Középső: kb. 100 kg. Felirat: Fudit H. Erberhard Pesthini. 1803. (Relief: kereszt korpusszal, valamint Mária a kis Jézussal.)
Nagy: kb. 150 kg. Felirat: Gombos Lajos Őrbottyán. Ha Isten velünk kicsoda ellenünk. Róm. 8, 31. Isten dicsőségére öntették a Budapesti Józsefvárosi Református gyülekezet Tagjai 1993. (Relief: húsvéti bárány zászlóval.) A harang nem Kisnémedi számára készült, a szép zenei összhang érdekében vásárolták meg a máshol fel nem használt harangot.
EMLÉKMISÉK
A község fogadalmi ünnepe: július 15., az apostolok oszlásának ünnepe. 1878-ban nagy vihar és pusztulás volt a községben. Ennek emlékére a hívek megfogadták, hogy évente ezen a napon kimennek a határba, és épített lombsátorban mondanak szentmisét. Ez a szokás a II. világháború után megszűnt vagy csak néha tartották meg. Az ünnep megülését Talapka István plébános vezette vissza Kisnémedi vallásos életébe.
Kisnémedi általunk ismert lelkipásztorai
Simon nevű plébánosa van 1332-ben;
Pál nevű papja megszökött 1559-ben;
Berényi János 1700 körül Püspökszilágyról járt át;
1945-ig a mindenkori püspökszilágyi plébános látta el a hívek lelki gondozását;
Bányász István esperes plébános 1945–1956 (elhunyt: 1959. augusztus 31-én, eltemették Kisnémediben);
Pásztor Pál 1956–1990 (kisegítő lelkész: 1956–1958, önálló lelkész 1958–1990 (1990-től nyugállományban, elhunyt Veresegyházán 2005. április 12-én, eltemették ugyanitt 2005. április 21-én);
Dr. Varga Lajos plébániai kormányzó 1990–1991;
Talapka István plébániai kormányzó 1991–1998;
Molnár Zsolt 1998–1999;
Jánosik Gyula 1999–2000;
Palánki Ferenc 2000 április 1. – 2005;
Hugyecz János plébániai kormányzó 2005. augusztus 1. – 2008;
Béla Vince plébániai kormányzó 2008. augusztus 1. – 2009. április. 1.;
Kiss Róbert 2009-től (világi plébániavezető 2009 április 2-től, akolitus-lektor plébániavezető 2010. július 13-tól, diakónus plébániavezető 2011. február 13-tól).
Kisnémedi általunk ismert sekrestyései
Rhadek József 1786.
Takács József 1788.
Malatinszky András 1793.
Gruchmann András 1840.
Gruchmann János 1850.
Bajzát Márton 1891.
Id. Holovics József – 1961.
Holovics Józsefné 1961 – 1990.
Muka János 1990 – 1992.
Kiss Jánosné 1992 február 16-tól.
szobrok
Pásztor Pál szobra
Templom előtt: Pásztor Pál (1921–2005) egykori plébános (1956–1990 között) szobra. 2014. november 16-án dr. Beer Miklós váci megyéspüspök szentelte fel az emlékére állított szobrot a kisnémedi katolikus templom kertjében, november 29-én pedig megemlékező szentmisére gyűltek össze azok, akik tisztelték és szerették őt. A szentmisét Bakonyi János, Veresegyház káplánja celebrálta. A templomból a hívek a Közösségi Házba mentek, ahol egy agapé keretében beszélgethettek, emlékezhettek Pál atyára, és arra, amit szolgálata örökül hagyott.
Mindszenthy püspök szobra
A Hősök parkjában felállított egész alakos szobrot, amely Czifra Tamás alkotása, 2017. április 22-én avatta fel Rétvári Bence államtitkár és Harrach Péter országgyűlési képviselő. Az alkotást Beer Miklós váci megyéspüspök, dr. Faragó Artúr vácrátóti plébános és Kiss Róbert diakónus áldotta meg. Az ünnepség végén, amelyen részt vett Edelman György polgármester is, a résztvevők koszorút helyeztek el a szobornál.
Magyarok Nagyasszonya szobRA
2005. október 5-én érkezett meg a Magyarok Nagyasszonya szobor Erdélyből, amelynek készítője Tamás Károly (Kézdialmás) iskolaigazgató. A talapzatot, amelyre a szobor került, Kisnémedi Önkormányzata építtete. 2008. október 8-ára a baldachin is elkészült zöld zsindellyel, fa szerkezettel.
A „Két bagyoly” szobra
„Két bagoly” című szobor 1957-ben készült, és eredetileg a Svábhegyi Állami Gyermekgyógyintézet udvarán állt. Az intézet megszűnése után került Kisnémedibe, 2009 nyarán. A szobor Bolgár Judit (Kisvárda 1924- Budapest,1982) szobrászművész alkotása
Keresztek
A templom előtti kereszt
Elmondások szerint a kereszt eredetileg a régi templom haranglábjánál állt, majd a mostani bolt előtt, onnan került a templom elé az 1950-es években. Felirata nehezen olvasható: „Megfeszített Krisztus, irgalmazz nekünk!” (A keresztről készült felvétel a 23. oldalon látható.)
A Bartus-kereszt
A községben élő Bartus család ősei megmenekültek a török vészből. A csatában sokat szenvedtek, s megmenekülésük emlékére, hálából a család keresztet állított a Bartus-ház előtt. A kereszt akácfából készült, a lehajtott fejű Jézus lemezből.
Ebből a családból származott Bartus József, aki katonai szolgálatot teljesített a II. világháború idején, 1944 nyarától. 1944. december 6-án volt otthon utoljára. December közepén, a szolgálat alatt, egy éjszaka folyamán társaival együtt vagonba rakták és elvitték Szibériába. Onnét még írt levelet a családjának. Az utolsót 1946. október 7-én, Józsi fia 10. születésnapjára. A kapcsolat megszakadt. Felesége kerestette a Hadügyminisztérium Levéltárának segítségével, de nem járt eredménnyel.
1960 májusában az újabb keresés már eredménnyel járt. Kiderült, hogy holttá nyilvánították. A család a férj és édesapa emlékére új kőkeresztet készíttetett a régi, tönkrement fakereszt helyére. A keresztet a Bartus család gondozza, díszíti.
1990-es években nyilvánosságra hozták a Szibériában és Don-kanyarban elhunytak névsorát. Ebből tudták meg a család tagjai, hogy Bartus József 1947. április 17-én Szibériában hunyt el. A fakeresztet tűzszenteléskor használták el az évek során.
A Gelle-kereszt
Amikor Gelle Sándor beteg volt, megfogadta, hogy ha jobban lesz, állíttat egy keresztet. Ígéretét megtartotta, és 1913-ban, a kenderföldjük végébe felállíttatta azt. Míg nem lett Tsz, addig ott volt a Gelle család földje végében, és rendbe tartották. Ahogy megalakult a Tsz, akkor vitték el onnét máshová. De ez nem a falu fogadalmára lett állítva.
A csekei kápolnarom
A kápolna 1796-ban épült, ma nagyon leromlott, elhanyagolt állapotban van, néhány falmaradvány mutatja a egykori elhelyezkedést. Építését a kápolna alatt található Cseke-község lakói kezdeményezték. Mára már csak néhány „lakója” van a településnek, jórészt inkább gyümölcsösök találhatók itt. Az idősebbek elbeszélése alapján még 40 évvel ezelőtt is megtartották a környék településeinek részvételével a kápolna szentháromság-vasárnapi búcsúját. A kápolnának szép harangtornya is volt a korabeli fényképek alapján, harangja most a rádi plébániatemplom tornyában szól nagyobb ünnepek alkalmával.
2007-ben néhány lelkes fiatal, a váci 811-es cserkészcsapat és a környező települések lakossága révén a kápolna körül található bozótost kiirtották és sok év után ismét megtartották a kápolna búcsúját is. A helyi egyházközség évente egyszer tart kihelyezett szentmisét.
Községháza
2009-ben a Községháza és a műemlék-védettségű őspark bővítéséhez és rekonstrukciójához támogatást nyújtottak:
Országos Atomenergia Hivatal,
Magyar Villamos Művek,
Radioaktív Hulladékkezelő KFT.,
Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítvány,
Izotóp Tájékoztató Társulás.
Hősi emlékmű
1914-1918
Bajzák József
Berencsi Andárás
Cinkota János
Dráb Mihály
Fazekas Imre
Fazekas János
Fekete István
Gelle János
Kecskés András
Lalkó Mihály
Máté István
Nyári István
Princz Gyula
Puskás János 1.
Puskás János 2.
Ribai János
Ribai András
Simon Sándor
Sottfried Antal
Szoldan Antal
Tót János
Virág Lajos
Zahár János
1939-1945
Bartus József
Diamant Manóné
Gajder János
Galántai József
Hegedűs István
Kovács István
Kurucz Imre
Medveczky István
Poholányi József
Ribai Sándor
Rosenfeld Adolfné
Simon András
Simon Mihály
Simon Sándor
Tenki Imre
A Hősök emlékművén szerepel két név. Róluk a Holokauszt Emlékközpont adatbázisa a következőket írja:
Diamant Manóné született: Stricker Erzsébet, Mikebudán, 1888-ban, anyja neve: Steiner Róza, apja: Stricker Jakab volt. Utolsó lakhelye: Kisnémedi. Foglalkozása: kereskedő. Deportálás ideje: 1944. 06. 28.
Rosenfeld Adolfné született: Wolf Júlia, Budapesten, 1894-ben, utolsó lakhelye: Kisnémedi.
Köztársasági emlékmű
Koltai László szobrászművész alkotása. Felavatva: 2014. október 22-én.
Panzió
A településen 2008. május 9-én nyílt meg a Kisnémedi Panzió, mely a Fő út 11. szám alatt található. 20 vendég szállhat meg benne egyszerre kényelmes, saját fürdőszobás szobákban. A közös konyhában lehetőség van főzésre és étkezésre egyaránt. Wellness részlege négy személyes jakuzzival, szaunával várja a felfrissülni vágyókat, az udvaron bográcsozásra, valamint grillezésre is lehetőség van.
Hagyományőrzés
Tájház
2012-ben került átadásra: a Faluvédő Egyesület és Puskásné Krecsik Márta közreműködésével készült el a berendezés. A múltat őrző használati tárgyak nagy része Márta néni sajátjai, de a tájház megnyitásakor több régiséget ajánlottak fel a helyiek is.