1945 előtti mezőgazdasági ingatlanpolitika, jogszabály-politika a nagybirtokok érdekeit védte. A hárommillió koldus országa rányomta bélyegét a kisnémedi mezőgazdasági viszonyokra is. A napszámbér ezen a környéken volt a legalacsonyabb. Szó volt már az 1951-ben alakult tsz működéséről, megszűnéséről is, ennek okairól…
A fentebb már tárgyalt, korábban zsákutcába futott tsz ügye néhány év elteltével újra napirendre került. A termelőszövetkezetek a szomszédos településeken már évek óta működtek. A kisnémediek nagy része is aláírta (!) a belépési nyilatkozatot. A szervezés négy nap alatt lezajlott. A tsz 1961 októberében kezdte el működését Monostori István elnök vezetésével. Az Állatforgalmi Vállalat Marhahizlaló Célgazdaságától átvett 6 épületet, 2 erőgépet, gazdasági felszereléseket és a termés egy részét.
A célgazdaság betöltötte szerepét, hogy tudniillik az 1954-ben megszűnt és az 1961-ben alakult tsz közötti időben hasznosítsa a kb. 200 hold területet (községi földek, kishaszonbérleti földek, volt tanítói javadalmi földek, stb.) és a volt uradalmi gazdasági épületeket. A célgazdaság százszámra szállította külföldre a hízott marhákat.
Az új „Zöld Mező Tsz”-nek az 1961-es év a vezetőség kiválasztásának éve volt. Államsegéllyel alkalmazták az elnököt, az agronómust és a főkönyvelőt. A munka kedvező előjelekkel indult, és 1962-ben már lendületesen folytatódott. Az 1963-as gazdasági év eredményeit vizsgálva a következő képet kapjuk: a taglétszám 1963 tavaszán 233-ról 240-re nőtt. A közös munkában részt vettek száma: 177 fő (104 nő, 73 férfi) volt.
Az állam felé való kötelességeit 147,3%-ra teljesítette a tsz. A tagok átlag keresete: 9821 Ft volt. A cél az volt, hogy a tsz-ben dolgozók elérjék az iparban dolgozók keresetét. A szociális-kulturális alap terhére segélyeket osztottak ki, és 16 személy háromnapos budapesti kiránduláson vett részt.
Az Állatforgalmi Vállalat Marhahizlaló Célgazdaságtól átvett 6 épület mellé, állami kölcsönből építtetett a tsz 1 sertésfiaztatót, egy sertéshizlaldát és egy juhhodályt. Visszakapta a Sóstó-pusztai szarvasmarha-istállót és vásárolt 1 irodaházat, 2 lebontott istálló anyagából gépszínt és borjúkifutót építettek. 1964 előtti télen ezüstkalászos és gyümölcstermelő szakmunkásképző tanfolyam is volt, ez utóbbin főleg a nők vettek részt. A Zöldmező termelőszövetkezet 1972. december 30-ig működött.
Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet
Az Aranykalász Mezőgazdasági Termelőszövetkezet 1972. december 31-én jött létre az alábbi három tsz egyesüléséből 3190 ha földterületen, 499 taggal.
a, A püspökszilágyi Aranykalász Tsz először 1951-ben alakult meg 172 hektáron, majd 1956-ban felbomlott, de 1960-ban újjáalakult már 991 hektáron 201 taggal.
b, Kisnémedin szintén 1951-ben alakult a Kossuth és a Rákóczi Tsz, de ezek már 1953 őszén feloszlottak, követte őket a Zöldmező Tsz, amely 1961-ben jött létre 607 hektáron, 251 taggal.
c, A Váchartyáni Alkotmány Mgtsz elődje 1950-ben alakult Vörös Ököl néven 200 hektáron, folyamatosan működött 1961-ig, ekkor a tömeges belépések következtében átszervezték és újjáalakult Alkotmány Tsz néven 872 hektáron és 158 taggal
Vezetősége és tagsága: Elnöke Tóth János (1973-tól), elnökhelyettes Szottfried János (1983-tól), növénytermesztési főágazatvezető Varga Pál (1985-től), állattenyésztési főágazatvezető Kratkoczki Tibor (1985-től), szolgáltatási főágazatvezető Deák Imre (1980-től), főkönyvelő Bauer György (1973-tól), agronómus Muka Pál.
A vezetőség tagjai: Tóth János, Szottfried János, Somogyi Istvánné, Deák Imre, Paulik Gábor, Kiss Dénes, Kiss Istvánná, Oláh János, Misnyovszki Istvánné, Papp Andrásné.
A bizottság elnökei: Cserepkai Attila (ellenőrző bizottság), Mezei Imre (döntőbizottság), Somogyi Istvánné (nőbizottság), Bíró József (versenybizottság). A dolgozók száma 1972 óta több mint négyszeresére növekedett. 1984-ben az összes létszám 2316 fő, ebből tag 1867 fő, a többi alkalmazott. Felsőfokú képesítése 22, középfokú 138 és szakmunkásképzettsége 364 főnek van.
Területe Kisnémedi (1191 ha), Püspökszilágy (773 ha), Váchartyán (958 ha), valamint Vácrátót-Őrbottyán (7 ha) és Rád (19 ha) között oszlik meg. A termőterület 2858 ha, a művelés alól kivont terület 90 ha, az összes terület 2948 ha. Ebből szántó 1870 ha, gyümölcsös 102 ha, szőlő 30 ha, rét, legelő 311 ha, erdő 530 ha, a többi kert, nádas. A terület 80%-ban dombos, 20%-ban hegyes. A termőtalaj vegyes összetételű (homok, kötött vályog stb.).
A termesztésben főként a búza vezetett 623 ha-on (5,6 t/ha), ezt követte a szemes kukorica 300 ha-on, (4 t/ha), a magborsó 260 ha-on (3,7 t/ha) átlaggal, a többi megoszlott a tavaszi árpa, silókukorica, lucerna, zöldség és napraforgó között. Az ültetvények nagyobb része őszibarack (63 ha), ez 1967-es telepítésű, a többi meggy (23 ha), kajszibarack (13 ha) és málna (10 ha).
A 1970-es évek elején kezdődött a tsz első nagyobb málnaültetvény-telepítése, mely a János-hegyen volt. Később több területen telepítettek málnát, ahogy öregedett, midig új helyre, Kisnémedi határában. Ezeket a málnaültetvényeket a tsz kezelte, a szedését a kisnémedi lakosok – s néha más falvak lakosai is – végezték: „sorokat” vállalva szedték a málnát. Az átvétele, szállítása és értékesítése szintén a tsz szervezése alatt történt. Sok helyi lakosnak saját kertjében is volt málna, amit szintén le lehetett adni a tsz-nek. Ezért kicsit több pénzt adtak kilójáért, mivel saját művelésű volt. A málna meghatározó szerepet játszott kisnémedi lakosok anyagi helyzetében: sokan ebből a keresetből vették az első autójukat.
A „málnázást” a tsz utódcége is folytatta azzal a különbséggel, hogy a kft. már csak területet adott bérbe, jelképes összegért 10 évre, kizárólag málnatelepítésre. Azzal a feltétellel, hogy csak a kft.-nek lehet átvételre leadni, mert ebben az időszakban aztán jöttek magánfelvásárlók, -értékesítők. A 1990-es évek elején volt a legnagyobb piaca, de az évtized végére , a 2000-es évek elejére teljesen elhalt, abbamaradt. Már nem érte meg vele foglalkozni az időjárási kockázat miatt. A kft már nem vette át, a magán felvásárlók elmaradtak – manapság már csak saját igényeik szerint termesztenek a helyiek málnát.
A 1970-es évek elején nagy átalakulás volt, a lovak helyét a gépek kezdték átvenni. A növénytermesztéshez szükséges gépek kezelőin, karbantartóin kívül közel hatvanfős, asszonyokból álló brigád dolgozott a gyümölcsösökben. Metszették a málnát, a fákat gondozták, szedték a barackot, a meggyet. 4-5 éven keresztül a Gosztonyi kastély pincéjéből és borházából kialakított üzemben dolgozták fel a helyben szedett málnát: nagy üstökben főzték, hűtve palackozták, címkézték, értékesítették. A málnán kívül volt kajszis, meggyes, később őszibarackos.
Több melléküzemágat is működtettek. Többek között volt lakatosrészleg (Kisnémedi), faüzem, matricaüzem (Váchartyán), zsákgyár (Püspökszilágy), Váchartyánban volt az irodai részleg, míg Kisnémedin az agronómus részleg. Volt modern sertésgazdálkodás (Kisnémedi), szarvasmarhatelep (Püspökszilágy). A dolgozók a sertésállományból bérhizlalásra kaptak sertéseket, melyeket otthon a kapott terményeken hizlalták fel és adták le. A helyben termesztett gabonából (búza, árpa, napraforgó, kukorica, lucerna) nevelték az állatállományt. A maradék gabonát a váci malomba szállították. A tsz-ben üzemi konyha működött, ahol önköltségi áron étkezhettek dolgozóik. Amikor egyesült a Püspökszilágyi, Kisnémedi, Váchartyáni Tsz., akkor lett a neve Aranykalász mgtsz.
Az 1980-as évek elején alakultak úgy nevezett szakcsoportok, melyek célzottan bizonyos növényeket termesztettetek: patiszontök, olajtök, hagyma, kapor, szőlő. Ezeket a dolgozók és a családtagjaik művelték, és a tsz közreműködésével értékesítették. A szőlőgazdálkodást sokan abbahagyták az évek során, de a nagy része még most is művelve van.
A termelőszövetkezetnek 1977-től 1984-ig többnyire negyedéveként megjelenő üzemi lapja is volt Aranykalász Híradó néven. A lapszámok érdekesebb cikkekeit egy külön blogoldal dolgozza fel: https://aranykalasztsz.blogspot.com/
Valamikor a 1980-as évek elején döntöttek a kisnémedi tó megépítéséről. Amikor tó elkészült a haltelepítéssel együtt, horgászegyesület is alakult. Több alkalommal rendeztek május elsején horgászversenyt. Sajnos a tavat a tsz megszűnése után, mivel hitel volt rajta, a bank értékesítette egy magánszemélynek. A karbantartása során halálos baleset történt, ezt követően gyakorlatilag elhagyott lett a hely.
A termelőszövetkezetek megszűnésével, 1990-ben megalakult a Zöldmező mezőgazdasági Kft.