Közösségi Ház
Az 1942-ben épült leventeotthont 1950-ben művelődési házzá alakították át. Itt kapott helyet a színjátszó csoport két öltözővel és színpaddal. A mozi heti két alkalommal ebben az épületben tartotta a filmvetítéseket. Ide került a könyvtár. A fiatalok részére a művelődési házban klub jött létre, ahol olvashattak, sakkozhattak, nézhették a televíziót, vagy éppen zenét hallgattak. Természetesen az épület egy idő után elavult, helyére az új kor kívánalmainak megfelelő modern kivitelezésben, a faluképbe jól illeszkedő épületegyüttes váltotta fel a régit. Az épület Szőnyiné Tóth Zsuzsanna okleveles építésztervező szakmérnök tervei alapján készült. A korábbi földszintes épület tetőtérrel kiegészülve készült el. Később itt helyezték el Ákos Géza György könyvtári gyűjteményét. A hagyatékát képező – 15000 kötetet tartalmazó – gyűjteményt Edelman Györgyre (Kisnémedi polgármesterére) hagyta, aki a felbecsülhetetlen értéket közkinccsé tette, és felajánlotta Kisnémedi polgárai számára. A gyűjteményt ünnepélyes keretek között, 2014. október 10-én adták át.
Az áttelepített kultúrház átadásra 1998. október 11-én került sor a kisnémedi önkormányzat testülete és Harrach Péter szociális és családügyi miniszter jelenlétében. A művelődési ház könyvtárral bővítették, és Közösségi Házzá alakították át. Az ünnepélyes átadás 2011-ben történt meg. Több mint 32 millió forint uniós támogatás állt a község rendelkezésére az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) megvalósítására. Ebből az összegből a magyar építészeti hagyományokra is támaszkodó, páratlan szépségű épületet alakítottak ki a település központjában. A posta is a megújult közösségi tér épületébe költözött. Napjainkban a könyvtár a korábbi Pest Megyei könyvtár ma Hamvas Béla Pest Megyei Könyvtár szakmai támogatásával működik. Rendszeresen frissülő könyv és újságállomány áll az olvasók rendelkezésére és évente több alkalommal van lehetőség iró-olvasó találkozókat is szervezni. 2017-ben sikerült csatlakozni az országos Könyvtármozi hálózathoz is.
Napjainkban a kulturális rendezvények mellett, tanfolyamoknak, kreatív foglalkozásoknak, horgoló és kötő klubnak, egészségnapoknak életmód és egészségmegőrző kluboknak ad helyet az épület.
Magyar Katolikus Lexikon, gyászjelentés, Kisnémedi község honlapja
Egészségügy, Egészségház
„Kisnémedi község nagy napja” címmel a Pest megyei Hírlap Váci Napló melléklete beszámol arról (1967. július 11. számában), hogy 1967. július 24-én kezdődött az egészségház építése a községben.
Az Egészségházban orvosi rendelő és szolgálati lakás volt. Az eltelt évtizedek során a megváltozott igények szükségesség tették a szolgáltatások kiszélesítését, és ehhez a meglévő épület bővítését. Gubek Zoltán építész tervei szerint a meglévő területen a háziorvosi rendelés mellett, gyermek és fogászati rendelő, terhességi tanácsadó is épült. Ötletes megoldásként itt kapott helyett a fiókgyógyszertár. Az épületkomplexus 2008-tól működik.
Kisnémedi és Püspökszilágy községeknek 1970 szeptembere előtt nem volt önálló körzeti orvosa.
Dr. Csípő Elemér váchartyáni háziorvos látta el a két falut, csatolt községként. Hetente kétszer jött át mindkét faluba, akkor voltak a rendelések.
Dr. Fódi Márta így ír a múltról: „Magam, 1970 szeptemberében végeztem Budapesten a Semmelweis Egyetem Általános Orvosi Karán. A cselédkönyves időszakban már második éve dolgoztam az Országos Mentőszolgálatnál mentőtisztként a fővárosban.
Mivel a sürgősségi ellátásban jó gyakorlatom volt, és a körzeti orvosi munka mindig szimpatikus volt számomra, megpályáztam 1970 nyarán a Kisnémediben tervezett új körzet orvosi állását.
Akkoriban nem volt szokványos, hogy körzeti orvosi munkát nő lásson el. A járási főorvosnak ugyancsak fejtörést okozott a kinevezésem, ugyanis a váci járásban az első voltam, aki nőként látott el körzetet.
Nagy lelkesedéssel láttam a feladathoz, dacára annak, hogy elég mostoha körülmények fogadtak. A nemrég felépített rendelő egy részében, köves helyiségben laktam több mint egy évig. Gépkocsim nem volt, gyalog jártam a betegekhez. Viszont büszkeséggel és örömmel töltött el az a tudat, hogy az önálló körzetet én szervezhetem meg.
A falu látta és megbecsülte igyekezetemet. A községek vezetői (Püspökszilágy, mint csatolt község tartozott hozzánk). A TSZ vezetőivel együtt sokat tettek azért, hogy hamarosan felépült Kisnémedin az orvosi lakás, melyet a meglévő rendelőhöz építettek hozzá.
A Tisztiorvosi Hivatal a gépkocsi vásárlásban segített.
Ugyanezt a támogatást, őszinteséget, kedvességet és megbecsülést tapasztaltam a betegek részéről is. Eredetileg úgy terveztem, hogy egy-két évet töltök el a falun, de aztán ebből 42 év lett!
Itt lett családom, itt neveltem fel a gyermekeimet e csodálatos természeti környezetben; békében, nyugalomban.
Mindezek feledtették a nehézségeket, amit az infrastruktúra hiánya, a közlekedési nehézségek, az állandó permanens ügyeletek jelentettek.
Az utak állapota katasztrofális volt, az autóbusz alig-alig közlekedett. Télen Püspökszilágyra átmenni, inkább gyalog lehetett. A mentőt, „kurblis” telefonon hívtuk. Délután,4 óra után, ez már nem működött. Hol volt akkor még mobil telefon…! Magán autó alig-alig volt az háznál.
A körzeti orvosi ügyelet reggel 7 órától – péntek este 7 óráig tartott, ami állandó készenlétet jelentett. Nagyon sok esetet láttam el otthon, – olyat – amit ma már biztosan kórházakban kezelendőnek ítélnének.
Az 1970-es években a Sóstó pusztán még álltak a hosszú vályogházak, amelyekben 2-3 család lakott. Az ő ellátásuk is hozzánk tartozott. Az 1980-as években a lakók elköltöztek, és a juhászok és a birkáik vették birtokba a tanyát.
Aztán változott a világ. Különösen az 1990-es évektől indult el a fejlődés. A tanya eltűnt, a birkák elmentek.
A falu utakat épített; fejlesztették a telefonhálózatot; tereket alakítottak ki; megszerveződött Vácott a központi ügyeleti szolgálat. Könnyebbé vált a kapcsolatteremtés az egészségügy egy szereplői között. Bármikor elérhetővé váltak a kórházak. Az esti és hétvégi ügyeleti szolgálat lehetővé tette az orvos számára is a pihenést, a kikapcsolódást.
A 2000-es években ez a fejlődés még jobban felgyorsult. Az Önkormányzat számos beruházást valósított meg. Többek között felújították és felépítették a régi orvosi rendelő és lakás helyén az új, modern egészségügyi központot. A berendezést is az Önkormányzat biztosította.
A falu összképe is sokat változott. Szépen burkolt utak, virágos közterek és porták, újjáépített polgármesteri hivatal, szobrokkal díszített közterek, jól működő Faluvédő Egyesület, és évente számos rendezvény…és 2012. április 1-jétől új orvos: dr. Jakab László személyében.
Családi körülményeim és nyugdíjba vonulásom miatt 2002-től háziorvosi teendőket már Dunakesziről kijárással láttam el 10 évig. Eljött az ideje a tényleges nyugdíjba vonulásnak. 2012. március 1-jén búcsúztam el a betegeimtől és Kisnémeditől: második otthonomtól.”
A
radioaktív hulladékok árnyékában is lehet
biztonság és fejlődés
Kisnémedi és Püspökszilágy lakossága a Radioaktív Hulladékot Feldolgozó és Tároló (RHFT) megépítésétől figyelemmel kíséri a telephely munkáját. A tároló megépítésére a lakosságnak 1971-ben. a döntés meghozatalakor, majd az 1976-os átadást követően nem volt ráhatása.
Az odafigyelés a Paksi Atomerőmű beszállításakor, a 1990-es évek elején felerősödött. Az erőmű a – tárolótér-bővítés mellett –1500 hordó kis és közepes aktivitású radioaktív hulladékot hozott a telephelyre.
Ekkorra a lakossági kapcsolat kiépítését a befogadó települések – Kisnémedi és Püspökszilágy – önkormányzatai, és lakossága is igényelte. Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (atomtörvény) és a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény lehetőséget adott, hogy a két befogadó település és Váckisújfalu közösen alapítson információs, ellenőrzési és tájékoztató társulást.
Az Izotóp Információs Társulás – amely 1998-ban Kisnémedi, Püspökszilágy és Váckisújfalu települések közös szándéka szerint alakult – 2008-tól jogszabályi keretek között Izotóp Tájékoztató Társulássá (ITT)alakult át. Feladata, hogy a Radioaktív Hulladékot Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft.-től (RHK Kft.-től)kapott információk felhasználásával folyamatosan tájékoztassa tagságát és a lakosság egészét, az RHFT működésével összefüggő fontosabb eseményekről. A társulás 2001-től 4 új taggal bővült. A társulásnak2013-tól már nem tagja Galgamácsa és Vácegres. Az alapító Kisnémedin és Püspökszilágyon kívül jelenleg tagja Őrbottyán, Váchartyán és Váckisújfalu. Az ITT döntéseit a Társulási Megállapodás szerint a Társulási Tanács hozza, amelyben minden tagtelepülést a polgármestere képvisel. A társulás feladatait, kötelezettségeit, a határozatokat a Társulás és a tagtelepülések alszerződésben rögzítik. A szerződések jogi hátterét alapvetően az atomtörvény 10./A §-a adja, melynek a értelmében „A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás, tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.”
Az ITET, támogatási szerződés keretében szoros kapcsolatot tart az RHK Kft.-vel, és annak telephelyével, az RHFT-vel. A társulási tanács munkájáról tájékozódhat a www.izotoptarsulas.hu honlapon, a dokumentumok között és a többi menüpontban. A telephelyre történő beszállítás, mint útvonal érinti Kisnémedit. Lakosai közül többen dolgoznak az RHK Kft. RHFT telephelyén, ezért ismerik az ott folyó munkát és azt elfogadják. Az idei évben már a tízedik közvélemény kutatás volt a településen és az ITET tagtelepülésen. A válaszadók kiállnak a telephelyen végzett munka országos szükségessége mellett és fontosnak tartják az önkormányzat és az ITET részéről megvalósuló ellenőrzési és tájékoztatási tevékenységet.
Kisnémedi a fennállása óta eltelt több mint 950 évben folyamatosan fejlődött, de az utóbbi tíz évben a fejlődés látványos, korszerű és maradandó. A község és az ITET együttműködése, jó vezetéssel és akarással példa arra, hogy hasznos a lakosság szempontjából.
Szilárd Leó fizika és kémia tantárgyi verseny
A lakosság tájékoztatását segíti, az évente megszervezett nyílt nap. Működtetnek Látogató Tájékoztató Irodát, szabadtéri információs parkokat, és segítik az érdeklődőket (utazással is), hogy megismerjék az RHK Kft. telephelyein folyó szakmai munkát.
2005-ben indult Szilárd Leó tárgyi vetélkedőn kezdetben az ITT-hez tartozó települések felső tagozatos diákjai mérték össze tudásukat, tájékozottságukat és ügyességüket. A vetélkedőn kialakult hangulat és a verseny nívósságának híre hamar eljutott a környező települések iskoláihoz. Ma már a váci járás legkedveltebb versenye lett a diákok és az őket felkészítő pedagógusok körében.
Edelman György ITT elnök beszámolója alapján (10 éve együtt…
X. Szilárd Leó Fizika – Kémia Tanulmányi Verseny. Váchartyán, 2014. kiadvány)
Kisnémedi Faluvédő Egyesület
Az egyesület 1995-ben alakult. A vezetőség 5 főből áll. Elnök, alelnök, titkár és 2 fő vezetőségi tag. A Cégbíróság által hivatalosan bejegyzett civil non profit szervezet. Gazdálkodását a 3 főből álló felügyelő bizottság ellenőrzi. Tagsága változó, jelenleg aktív tagja 60 fő. Működéséhez szükséges anyagi forrást elsősorban az önkormányzati támogatás, a tagok által fizetett éves tagdíj biztosítja. Az egyesület kihasznál minden lehetséges pályázati forrást ahhoz, hogy működését segítse. Számos pályázat nyertese, melyből az egyesület rendelkezésére álló klubhelyiség berendezéseinek nagy részét sikerült megvásárolni. Az egyesület szakmai programjaihoz is több ízben sikerült támogatást szerezni.
Az egyesület tevékenységének bemutatása
A Kisnémedi Faluvédő Egyesület meghatározott célok érdekében figyelemmel kíséri a település életét, minden jogilag rendelkezésre álló eszközzel szorgalmazza a lakosok részvételét és megnyilvánulását a falu életét befolyásoló kérdésekben Bevonja a tagokat a közösségi munkába, tevékenysége által környezetvédelmi, kulturális, egészségügyi, szociális gyermek és ifjúsági, valamint sport célok valósulnak meg. Egyesületünk elsőrangú kérdésként kezeli a felnövekvő generáció sorsát, igyekszik az egyesületi munkába bevonni a fiatal korosztályt is. A fiatalok mellett nagyon fontos az idős emberekkel való törődés, kapcsolattartás és odafigyelés. Az egyesületen belül 2000-ben alakult meg a Kisnémedi Hagyományőrző Kórus. A kórus szakmai vezetője helyi pedagógus, aki felkészíti a kórust egy-egy fellépés alkalmával. A Kórus célja a falu hagyományainak, népi szokásainak felkutatása, azok felelevenítése. Rendszeressé vált a nyugdíjas csoportok és a hagyományőrző csoportok éves találkozójának megszervezése, ahol az elmúlt évben is 16 csoport mutatkozott be a színvonalas rendezvényen. Az egyesület is szívesen vesz részt egy-egy találkozón. Rendszeres a kapcsolat a szomszéd települések nyugdíjas csoportjaival is, akikkel rendszeresen több alkalommal is találkoznak egy-egy meghívás keretén belül. Az egyesület éves munkaprogramjában rendszeres az évi egy alkalommal megrendezendő jótékonysági vacsora, melynek bevétele általában egyházi célra kerül felajánlásra. Rendszeres a falu rendezvényeken való részvétel. Az egyesület szorosan együttműködik az önkormányzattal, aktív részvételével biztosítja az önkormányzati rendezvények lebonyolítását, annak sikerét. Kiveszi a részét a falunap rendezésében, az augusztus 20-i rendezvényen stb. Szem előtt tartva az idősek egészségét, megrendezésre került az elmúlt évben is az egészségnap, melyen különböző szűréseket lehetett elvégeztetni egészségügyi szakemberek és orvosok segítségével ingyenesen. Természetesen a munka mellett jut idő a kikapcsolódásra és pihenésre is. Rendszeresek a kirándulások, egy-egy gyógyfürdő meglátogatása stb. Az egyesület anyagi támogatást nyújt egy-egy ilyen rendezvény lebonyolításához. Ugyancsak támogatja az egyesület a hátrányos helyzetű fiatalok táboroztatását is évente egy alkalommal. Egyesületünk hagyományosan évente felvállalja az idősek köszöntését. Színvonalas műsorral, szerény vacsorával és ajándékkal köszöntik az időseket. A tagok szívügye a környezetvédelem is. Szívesen kiveszik a részüket a temető parkjának rendbe tételében, az emlékmű előtti park fásításában, virágok cserjék ültetésében és gondozásában.
Sportélet
1953-tól működik a sportkör, de hivatalosan 1993-ben vették nyílvántartásba a Mozgás Sportegyesületet. Elnöke Minyovszki Isván. Az induláskor a létszám: 16 fő volt. A felnőtt csapat a területi IV.osztályban kezdte a versenyt.
1995-ben megalakították az ifi csapatot. Ekkorra a létszám elérte 43 főt.
2002-ben az Öregfiúk csapata is megalakult 22 fővel. Az Egyesület létszáma ekkor már 68 főt érte el.
2003-ban feljutottak a területi III. osztályba. Ez a járási A osztálynak felel meg.
2005-ben már a területi II-ben játszottak, ami a megyei II. osztálynak felel meg. Ebben az évben jött létre a serdülő és az U16-os korosztályi csapat.
Megoszlásban:
10–16 éves korig: 37 fő,
17–21 közöttiek: 21 fő
22–35 közöttiek: 33 fő
35 feletti korszály: 16 főt tesz ki.
A tervek között szerepel a felnőtt csapat megyei II. osztályájú tagságának megtartása. Az Öregfiúknál a B-ből az A-ba történő feljutás. Az utáspótlánál stabil,ütőképes csapat kialakítása, a helyi és környékbeli gyerekek bevonása sportéletbe.
Az utánpótlásra nagy súlyt helyeznek, hiszen ez évtiezdekre meghatározza Kisnémedi labdarúgásának jövőjét.
Kisnémedi nevezetes személyei
Czinkota Mihály
(Kisnémedi, 1925 – Albany, USA, 2008)
aranydiplomás színművész
Alapfokú iskoláit Galgagyörkön végezte, majd 11 évesen a patinás Bányai Evangélikus Egyházkerület Aszódi Petőfi Gimnáziumába járt 1934-től 1941-ig. 1942-ben tizenhét évesen vették fel a Színművészeti Akadémiára, Budapestre, aminek akkori igazgatója Kiss Ferenc volt. Ez az ember volt Czinkota Mihály patrónusa. 1942–1946 között végezte el; olyan színészekkel tanult együtt, mint Horkai László, Raksányi Gellért, Kállai Ferenc és Darvas Iván. Főbb szerepei voltak: Szegfű Tihamér (Szigligeti Ede: A mama), az Úr (Madách Imre: Az ember tragédiája), Bánk bán (Katona József: Bánk bán).
Az 1950-es évek elején Németországon keresztül Amerikába emigrált, de 1953-ban visszatért Németországba, ahol évekig a Szabad Európa Rádió irodalmi műsoraiban szerepelt. Később New Yorkban telepedett le, ahol a világhírű Actors Studióban együtt tanult mások mellett Marlon Brandóval, Marylin Monroe-val és Steve McQueennel.
Néhány kisebb hollywoodi filmszerep után az üzleti pálya felé fordult, klímaberendezésekkel kereskedett. Továbbra is rendszeresen szerepelt azonban az amerikai magyar közösség előtt, több mint 40 éven át lépett fel washingtoni és New York-i színházakban.
Az Aranydiplomát 1996-ban vehette át a Színház- és Filmművészeti Egyetemtől, 1999-ben a Magyar Kultúráért Érdeméremmel tüntették ki.
Forrás: Nekrológ. www.kultura.hu, www.stop.hu
Dr. Farkas Győző
(1933. november 25-én született Kisnémediben)
fizikus, az MTA doktora, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont kutató
professzor emeritusa
Az MTA Wigner FK Szilárdtestfizikai és Optikai Intézet Alkalmazott és Nemlineáris Optikai Osztályának tudományos tanácsadója. 1992-ben Tóth Csabával közösen a rendkívül rövid, attoszekundumos időtartam alatt felvillanó fényimpulzusok létezésével kapcsolatban dolgozott ki új elméletet, amely az attofizika tudományának megszületéséhez vezetett. Tudományos eredményei közül kiemelkedik a sokfotonos, igen magas perturbációs rendű fotoeffektus kimutatása és az Einstein-egyenlet sokfotonos, mélyebb tartalmú formájának igazolása. Szakterülete: a kvantumelektronika és kvantumelektrodinamika, kutatási témája a foton-elektron kölcsönhatások, a kvantum-elektrodinamika és a szuperintenzív lézerimpulzusok. 1980-ban lett a fizikai tudomány doktora. Tagja a Lézerfizikai Tudományos Bizottságnak. Munkásságát több kitüntetéssel ismerték el: MTA Fizikai Díja (fődíj, 2000), Simonyi Károly díj (2006), Magyar Érdemrend tisztikeresztje (2012), Széchenyi-díj (2014).
Széchenyi-díjat kapott
Kisnémedi Díszpolgára, Dr. Farkas Győző
Áder János köztársasági elnök – a miniszterelnök előterjesztésére – a nemzeti ünnep, március 15., az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdetének, a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja alkalmából kitüntetéseket adott át az Országház kupolatermében. Tizenkilenc kiválóság között Széchenyi-díjat kapott dr. Farkas Győző, az MTA doktora, az MTA Wigner Jenő Fizikai Kutatóközpont kutató professor emeritusa a magyarországi lézerfizikai kutatások megteremtésében való közreműködése, valamint az „Attofizika” tudományágának megteremtése érdekében végzett munkája elismeréseként.
Hegedűs Attila
(Vác, 1954. október 21.)
magyar nyelvész, egyetemi docens
Hegedűs Attila bár Vácon született, szülőfalujának Kisnémedit tekinti. Gyermekkorát a községben töltötte.
1969-1973 között a Kecskeméten a Piarista Gimnázium diákja volt. 1975-1977 között a Piarista Hittudományi Főiskola hallgatója volt. 1977-1982 között az ELTE BTK magyar-német szakos diákja volt. 1982-1984 között tudományos munkatárs, 1984-2000 között pedig tudományos munkatársként dolgozott az ELTE BTK-n. 1983-1997 között az ELTE-n magyar nyelvtörténetet, dialektológiát és névtant tanított. 1991-2004 között a Névtani Értesítő felelős szerkesztője volt. 1993 óta a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen magyar nyelvtörténetet, fonetikát és névtant tanít. 1993–1997 között a Károli Gáspár Református Egyetemen fonetikát, magyar nyelvtörténetet és dialektológiát oktatott. 1995-ben PhD fokozatot szerzett az ELTE BTK-n. 1996-2000 között a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karán megbízott, 2000 óta kinevezett docense, 1996 óta intézetvezető, 2000-2009 között oktatási dékánhelyettes. 2003–2007 között a Miskolci Egyetemen dialektológiát és szociolingvisztikát oktatott. Kutatási területe a magyar nyelvtörténet, a dialektológia és az onomasztika.
Munkája: Kisnémedi tájszótár. ELTE Magyar Nyelvtörténeti és Nyelvjárási Tanszék-MTA Nyelvtudományi Intézete (1992) 118 tanulmány jelent meg 2014-ig.
Forrás: Világháló. Wikipédia. Kisnémedi tájszótár bevezetője. Budapest, 1992.
Fábián Janka (1973)
magyar író
Egy Pest megyei községben nőtt fel, de gyermekként sok időt töltött Kisnémediben is, ahol nagymamája született. Az érettségi vizsgát követően a Miskolci Egyetem angol-történelem szakát végezte el, majd pár évvel később az Eötvös Loránd Tudományegyetem francia szakán szerzett oklevelet. Az írás mellett angol-francia nyelvtanárként és fordítóként munkálkodik.
Csányi János
színész, rendező
1966. február 1-jén született Vácott. 1976-ig Kisnémedin, nagyszülei házában él, majd szüleivel és öccsével Vácra költöznek.
1978-80 között a Váci Haladás SE sportolója. 1980-ban Cegléden kislabda hajításban Úttörő Olimpia területi bajnokságot nyer.
1980-84-ig középiskolai tanulmányait Vácott ill. Budapesten végzi. 12 éves korától verseket ír, a középiskolában lapot alapít (Budapesten Beke Kata tanítja).
1982-84 között amatőr színész, a gödöllői színészképző stúdió tagja (többek között Ascher Tamás, Árkosi Árpád, Gaál Erzsébet, Salamon Suba László, Uray György, Vekerdi Tamás foglalkozásain vesz részt). 1983-ban pantomimezni tanul Uray Péter csoportjában.
1984–86-ig segédszínész, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház tagja, kisebb szerepekben lép fel.
1986-ban felvételt nyer a Színház- és Filmművészeti Egyetem színész szakára, Zsámbéki Gábor és Székely Gábor osztályába.
1990-ben végzős hallgatóként a megalakuló diákönkormányzat elnökévé választják, vezető szerepet játszik az egyetem átalakításában. 1990-ben kap diplomát, mint színész.
Ezt követően több színtársulat tagjaként játszik, színházban és filmeben. Többször lehetett színház igazgató pl a Bárka színházban, de rendezőként is kipróbálhatta magát.
Forrás: A Színházi és Filmintézet honlapja
Dr. Szakáts Nándor
ny. miniszteri tanácsos
1957-ben hunyt el Kisnémediben.
Dunakeszi közigazgatási határán húzódik a Szakáts-kert, a Duna, a Kusché utca és a régi temető között terül el a völgyben. A kert közepén lévő tavat két forrás táplálja.
1924-ben dr. Szakáts Nándor nyugalmazott miniszteri tanácsos vásárolta meg. A temető mellett sárgahomok bányát, a Duna mellett sóderbányát nyitottak. Az 1930-as években kis gazdaság működött itt, ami friss tejjel, zöldséggel, gabonával látta el a lakókat. Akkor rengeteg gyümölcsfa is volt itt. Reggel-este lófogattal szállította házhoz a friss tejet. Tyúkfarmot a friss tojásért tartottak. A II. világháború után az államosítással a gazdaság megszűnt. Egy része úttörő-, később ifjúsági táborként működött (faházak). Ma a villa romos. Dr. Szakáts Nándor 1957-ben halt meg Kisnémediben. Jelenleg a Búzaszem Iskola a terület felső részét, az alsói részt a horgászok bérlik az önkormányzattól.
Forrás: Göd honlapja
Gelle Antal Tádé OFM
(Kisnémedi, 1902. márc. 11.
– Alexandria, Egyiptom, 1991. augusztus 5.)
missziós segítőtestvér
Cipész mesterséget tanult, Pesten cipészként dolgozott. 1927. IX. 1-jén belépett a mariánus rendtartományba.
1927-ben, a tatsienloui bélpoklos telepre költözött. Magára öltötte Szent Ferenc öltönyét Andocson, ahol újoncévét is töltötte.
1928. IX. 2-án tette első fogadalmát Esztergomban, és ide került sekrestyésnek, majd 1930-ban ezt a forgalmas Budapest belvárosi ferences templom sekrestyéjével cserélte fel, a rendi elöljáróság intézkedésére, melyet lelkiismeretes buzgósággal vezetett elindulása napjáig. A budapesti hívek sokáig fogják emlegetni [írta a korabeli lap] a mindig mosolygó, készségesen szíves alázatos szerzetest. Leginkább pedig az alamizsnáért könyörgő szegények, akik számára, az alamizsna mellé mindig volt egy-két jó szava. 1931-ben ünnepélyes fogadalmat tett, s ettől kezdve egyedüli vágya az volt, hogy afrikai misszióba mehessen. Állandóan ostromolta a főeljáró kegyét az engedélyéért.
1932. VIII. 3-án, Rómán keresztül Port-Saidba küldték. 1936-ban: itt tevékenykedett a Szuezi-csatorna apostoli helynökség központjában.
1972-ig maradt a csatornavárosban, addig, míg evakuálásra [kitelepítésre] nem került sor a többi európaival együtt, a háborús állapot miatt. 1973. októberében ki is tört a háború. Ekkor a kairói Mouski-ba költöztették. Nem maradt itt sokáig, mivel az éghajlat nem kedvezett az egészségének. Alexandriába küldték a Szent Szív plébániára. Itt addig maradt, míg kórházba nem került. A plébániára már nem tért vissza.
89 éves korában halt meg. 63 évet szerzetesként élt, és 34 éven át volt a Szentföldi Kusztódia szolgálatában.
Az alexandriai temetőben nyugszik azokkal, akik előtte szolgálták az egyházat és kusztódiát az egyiptomi földön.
Irodalom: Szent Antal képes havi folyóirat, V. évf. 11. sz. 1932. nov. Madaras Andrea: A kisnémedi Gelle Tádé élete. (világháló) fr. Giuseppe Nazzaro, ofm. A Szentföldi Kusztódia titkára. 1991. augusztus 7-én kelt levele. San Salvatore
Pásztor Pál
(1921–2005)
plébános
A gödöllői premontrei gimnáziumban hat évig tanult, majd Vácra került a piarista gimnáziumba, ahol 1940-ben érettségizett. Utána hittudományi hallgató lett a Váci Papnevelőben. Egy év után Székesfehérvárra ment, az ottani papnevelő intézetbe. Három év után kiküldték a Bécsi Egyetem hittudományi karára. Bécsben szentelték pappá 1947-ben. Segédlelkész volt Bécs egyik külvárosában, Döblingben. Hazatérése után segédlelkész lett a Máriaremetei kegyhely alatt Remetekertvároson, majd Zsámbékon és Móron, közben plébános Bakonykuti- Inotán. 10 évig szolgált a székesfehérvári egyházmegyében. 1952–54-ig Veresegyházon és Erdőkertesen, 1954–56-ig Móron volt, és innen került Kisnémdeibe plébánosnak. 34 évi szolgálat után, 1990-ben nyugdíjba vonult.
Nyelvvizsgát latin, német, francia felsőfokon, héber és görög középfokon, arám és szír alapfokon tett.
Irodalom: életrajz. Pásztor Pál: Szentbeszédek. Kiadta: Pásztor Gyula
Kisnémedi jegyzői
1990 – 1996 …… Viski Sándor
1996 – 1999 …… Klein Katalin
2000 – 2000 …… Cseri Tibor megbízott körjegyző
2000 – 2000 …… Vecsernyés István körjegyző
2001 – 2002 …… Kőhalmi Erika
2002 – …………… Hegyi Ágnes